cikkek, M1 metró, MFAV, A vonal felújítása és meghosszabbítása 1973-ban

A kontinens első földalattija 100 éves fennállása során számos átalakítást, felújítást ért meg. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Mexikói útig történő meghosszabbítása volt. A közlekedéspolitikai koncepció szerint a főváros nagy tömegforgalmú részei és a belső városrészek között gyors összeköttetést kellett létesíteni részben föld alatti, részben pedig gyorsvasúti vonalak építésével, amelyekre felszíni vonalak hordják rá az utazóközönséget. E koncepció keretében került sor a FÁV meghosszabbítására. A tanulmányok az új járműtelep és végállomás helyét egyértelműen a Kacsóh Pongrác út-Mexikói út-Erzsébet királyné útja -Kolumbusz utca által határolt területen határozták meg. Itt kialakítható volt az új forgalmi csomópont, amelyhez villamos- és autóbuszvonalak csatlakoznak.

A beruházással kapcsolatos döntések elég lassan születtek meg. A Flungária körúti felüljáró folyamatban lévő építése szükségessé tette a Flungária körút-Kacsóh Pongrác úti csomópont alá az új alagútszakasz beépítését. A döntések ezután oly mértékben gyorsultak, hogy a meghosszabbítás kapcsán a MÁV Rákosrendezői kijárat átépítését is előbbre kellett hozni.

Vonal tekintetében két lehetőség jöhetett számításba, a tó alatti ill. azt északra megkerülő változat. A hatóságok - különös tekintettel a költségtényezőkre - a Városligeti tó alatti vezetés mellett döntöttek. Ez a felszíni szakasz megszüntetését és a teljes vonal alagútban vezetését jelentette.

A vonal vízszintes (helyszínrajzi) vezetését a meglévő alagúthoz történő csatlakozási lehetőségek, a Széchenyi fürdő épülettömbje, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró, a végállomás és járműtelep igényei határozták meg. A függőleges vonalvezetéssel is számos adottsághoz kellett igazodni. A meglévő szerkezet visszabontását - költségei miatt - a minimálisra kellett csökkenteni. A Városligeti tó egységének megőrzése a vonal süllyesztését igényelte. A közművek az alagutat részben felette, részben alatta keresztezik. Szigorú kötöttséget jelentett a MÁV Rákosrendező kijárat, a végállomás és a járműtelep.

A meghosszabbítással a régi vonal 470 m hosszú felszíni szakasza megszűnt, és a megmaradó 3230 m-es kéreg alatti szakasz 1233 m új alagúttal hosszabbodott meg.

A MÁV rákosrendezői kijárata alatti alagútszakasz a pályaépítéssel összhangban olyan szakaszokban épült, hogy provizórium beépítésére nem volt szükség.

A vonal tervezett három mélypontján átemelik a csurgalékvizeket a közcsatornákba nyomják.

Új állomás épült a Széchenyi fürdő mellett és a Mexikói úton.

Az állomások 35 m hasznos hosszal, 5,60 m peronszélességgel a vasútüzemhez szükséges létesítményekkel épültek meg. A peronokon az utastér belmagassága 2,9 m, a felszínre vezető lépcsők 3,1 m szélesek.

A vonal végén épült meg a fordító-kihúzó vágányok műtárgya. E műtárgyhoz kapcsolódik a járműtelepi kijárat és a segédüzem helyiségeit befoglaló műtárgy. Az utóbbiban kaptak helyet: az áramátalakító, a távközlési szerelvények, szellőzőgépházak, akkumulátor helység, szociális helyiségek stb.

A járműtelep a Mexikói út-Kacsóh Pongrác út közötti területen épült. Itt létesült kapcsolat a BKV közúti vasúti hálózatával. E telepen történik a járművek tárolása, kisebb javítása, fényezése.